, , , ,

Két macska közelíti meg a magányos majmot — Megtanítják a barátság és a szeretet jelentésére

Képzeld el, hogy anya nélkül nősz fel. Elég ilyesztő, nem? Szerencsére én egy szerető anya mellett nőttem fel, aki megtett minden tőle telhetőt, de sajnos nem mindenki ilyen szerencsés.

Nem csak az embereknek kell aggódniuk, hogy anya nélkül kell felnőniük. Bemutatjuk Horace-t, aki elveszítette anyját még nagyon fiatal korában. Bár Horace teljesen egyedül volt, a remény nem veszett el teljesen. Horace elég szerencsés volt ahhoz, hogy a Twala Trust Animal Sanctuary rátalált, és magukhoz vették.

Hirdetés:

Mivel a szentélyben nem volt elegendő gondozó, úgy döntöttek, hogy az összes állataikat együtt nevelik. A személyzet aggódott amiatt, hogy a különbözö fajú állatok nem jönnek ki egymással, de amit Horace csinált, azt tényleg nem gondolták volna… 

Ő itt Horace, egy aranyos majom, amelyet a Twala Animal Sanctuary fedezett fel Zimbabwéban, miután elveszítette anyját.

Hirdetés:

A szentély alapítója, Sarah Carter így szólt:

Hirdetés:

“Az anyukáját egy autó ütötte el egy forgalmas úton.”

Mivel nem volt elegendő alkalmazott, így Horace is a többi állat közé került.

Horace gyorsan megbarátkozott az állatokkal. Bár elvesztette anyját, de szerencsére mindennap új barátokat szerez.

Annyira barátságos lett, hogy még az emberekkel is szívesen tölti idejét.

Amióta Horace a szentélyben van, azóta még több majom került befogadásra, de így is több időt tölt el kutya és macska barátaival.

“Az éjszaka közepén, a sötétben szaladgál a macskákkal. A többi majom ösztönösen aludni megy sötétedéskor. Horace viszont elfoglalt a macskákkal; egy igazi karakter!”

Nézd meg milyen boldogan megy felfedező útra a kutya barátaival.

Amikor nincs úton, valószínüleg valamelyik macska barátjával pihen.

A Twala Trust Animal Sanctuary célja az, hogy addig gondoskodnak és ápolják az állatokat, amíg azok képesek visszatérni a vadonba.

Horace már régen elérte azt a pontot, hogy egymaga is képes megélni a vadonban, de a szentélyt nem hagyja el, úgy tűnik azt választotta otthonának.

Horace más feladatokat is magának tekint. Mivel már régóta a szentélyben él, így szívesen vigyáz és kíséri az újonnan érkező lakókat.

 

“Nagyon sok elárvult állat kerül hozzánk, és jót tesz ha más állatokkal együtt vannak, akik gondoskodnak róluk, még akkor is, ha azok különbözőek.”

“Horace egy nagyon különleges tagja a Twala családnak. Képes arra, hogy társaságra és barátságra találjon, bármilyen állatról is legyen szó. Ez egy csodálatos példa mindenkinek.”

A lelkesedése és kedves személyisége felfrissíti életünket, és emlékeztet minket arra, hogy miért tesszük mindazt, amit Twala-ban csinálunk – ő a legjobb példája egy megmentett állatnak, amely kihozza a legtöbbet a második esélyéből.”

Nem számít ha különbözőek vagyunk, az egymás között létrejövő kötődések határozzák meg, hogy kik vagyunk.

Oszd meg ezt az aranyos történetet másokkal is!

Szólj hozzá:

Hozzászólás